Ősrégi munkakutya, az intelligenciatesztek győztese, az agility versenyek sztárja, vérbeli terelőbajnok – a border collie-ról nehéz nem szuperlatívuszokban beszélni. Nem véletlenül népszerű sportkutya világszerte.

Az ember egyik legősibb létfenntartó tevékenysége az állattartás, a kecske- és juhnyájak illetve marhacsordák bibliai idők óta a gazdagság jelképei. A háziállatok tömeges tartása kutyák nélkül elképzelhetetlen lett volna, így a brit szigeteken is nagyon hosszú múltra nyúlik vissza a pásztor- és juhászkutyák története. A különböző kelta klánoknak már megvolt a maga jellegzetes pásztorkutya-típusa, melyek kialakulási helyükről kapták nevüket. A collie szót a skót dialektus használta a pásztorkutya megnevezésére. A XV-XVI. században számtalan háború dúlt Angliában, és a seregek táplálására egyre nagyobb birka- és kecskenyájakra volt szükség, ezzel párhuzamosan erősödött a gyapjúipar is, így egyre több és nagyobb nyájakat lehetett látni. A tulajdonosok érdeke azt kívánta, hogy a jószágok minél jobb kondícióban legyenek, hogy kielégíthessék a piac igényeit. Olyan kutyára volt szükség, mely nem tesz kárt az állatokban, jól irányítható, gyors és fordulékony, ráadásul a zord skót időjárást is elviseli. A juhászok a munkakészség alapján szelektálták kutyáikat.